Ha angolul keresel rá a következő kifejezésekre: adatvezérelt marketing, növekedés hackelés, számtalan tudományos cikket, blogot olvashatsz a témával a kapcsolatban. Ezzel szemben magyarul 4-5 találatot mutat a Google. Az egyes irányok, trendek a marketingben többségben az Egyesült Államokból gyűrűznek be hozzánk (általában hónapok, évek során). Vizsgáljuk meg a growth hacking (növekedés hackelés) és a data driven marketing (adatvezérelt marketing) fogalmakat, hogy ott légy az elsők között, akik ezt itthon használni fogják/használják.


Data driven marketing

10 évvel ezelőtt nem volt szükség a marketingben ilyen irányra, mivel jóval kevesebb adatból dolgozhattaka szakemberek. A big data és a CRM szoftverek ezt is megváltoztatták. Ma már rengeteg adat áll a rendelkezésünkre: korcsoportok, nemek, megtekintési percek száma, látogatók száma stb. (a lista végtelen hosszúságú).

Önmagában ezek csak mutatók (benchmarkok), a nehezebb része az, hogy ezeket a benchmarkokat értelemmel ruházzuk fel. Az adatvezérelt marketing az információk kinyeréséből építkezik. Így mutatva egy irányt, hogy kiknek, hol, mikor, mit kell hirdetni. Ezzel elkerülve a vakvágányokat, pénzt takaríthatunk meg. Röviden összegezve ez az adatvezérelt marketing alapja.


Mivel kezdjük el az adatvezérelt hirdetéseket? M

Elsősorban a szegmentációval, azaz a piacot adott ismérvek alapján fel kell darabolni, ez az első lépés. Régi bevált taktika, hogy megvizsgáljuk, melyik szegmens reagál jobban az adott hirdetésekre.

Ennek a bevett eszköze a marketingkutatás, de ez egy meglehetősen költséges munka, továbbá nem biztos, hogy a megkérdezett emberek őszintén fognak válaszolni (ennek több oka is lehet, nem feltétlen a tudatos hazudozás), ezzel szemben az adatvezérelt marketing az emberek viselkedését térképezi fel – jelentősen kisebb árért. 


A/B tesztelés, MVT

Ha a szegmentációt kiragadjuk a piaci közegből, és a hirdetések, landing oldalak ,,nyelvére’’ fordítjuk, megkapjuk az A/B tesztelést.

Jelentése röviden: párhuzamos időben indítunk hirdetéseket vagy landing oldalakat különböző kombinációkban, az adott variációk közül a Facebook választja ki (az a jó kis Facebook algoritmus) azokat, akiknek megmutatja a hirdetést, tehát szegmentálunk. Így könnyedén le lehet tesztelni, hogy pl.: melyik címsor, grafika kombinációt kedvelik az emberek.

Az A/B tesztelésnél eggyel nagyobb lépés az MVP-MULTI-VARIANT TESTING (többváltozós tesztelés): a csúnya név mögött nem rejlik ennyire csúnya tartalom: elég nagy forgalom esetén akár több száz kombináció is tesztelhető egyszerre.

Ha egy hirdetés vagy oldal bizonyos mutatóján szeretnél javítani, 3 metrikát kell figyelembe venned:


-jelenlegi konverziós arány

-az elvárt növekedés

-szignifikancia mutató nagysága (a fenti 5% értelmében) 100-5=95% 

A szignifikanciát kiszámolhatod te is, de számtalan szoftvert találsz, melyek kiszámolják neked, továbbá az A/B teszthez szükséges összes számításra találsz weboldalakat.


Mikor ne tesztelj?

Tesztelni a végtelenségig lehetne, de maradjunk a realitás talaján. Ha a teszt több ráfordítást igényel, mint amennyi belőle megtérül, nem javasolt. Továbbá akkor sem, ha a látogatók, követők száma túl alacsony.

Ez az adatvezérelt marketing egyik alapja, amit már egy létező oldalhoz, landing-hez tudsz kapcsolni. Számtalan más kérdést (pl: Facebook pixel integráció, konverziómérés, hirdetés mutatók elemzése, A/B tesztes tartalmak készítése) kellene megvitatni, ahhoz, hogy igazán a témába ásd magad. De őszinte leszek: akkor nem blogot, hanem könyvet kéne írni.

Ha már csak ezen a vonalon elindulsz, és észreveszed az adatok-információ-marketing közötti kapcsolatot, akkor egy tudatosabb, olcsóbb, hatékonyabb marketinget csinálhatsz magadnak. Vagy esetleg, ha marketinges vagy, és megérted, alkalmazod az adatvezérelt marketinget, biztos lehetsz benne, hogy lesz kereslet (és nem is kicsi) a munkádra.

Growth Hacking


A Growth Hacking 2010-ben kezdődött, amikor Sean Ellis először használta ezt a kifejezést  a blogjában és úgy az egész világon. Ez azt jelenti, hogy 2010 előtt senki sem tudott a létezéséről? De tudott, csak nem adtak neki nevet.

Az alapok a startup-ok kialakulásáig nyúlnak vissza. A korai stádiumú startup-oknak szűkös költségvetés mellett, rövid időn belül óriási növekedésre van szükségük. Mérnökök, marketingesek, fejlesztők csapatai dolgoztak azon, hogy a lehető legtöbb emberhez érjenek el a lehető legkevesebb költség mellett.

A Facebook, YouTube, Google (csak, hogy a legismertebbeket írjam) mind alkalmazta és ma is alkalmazza a Growth Hacking-et. Téves lenne azt mondani, hogy a növekedés hackelésével kizárólag startup-ok fogalkoznak.

A Harvard Business Review több elemzésében is rávilágított arra, hogy akár közép- és nagyvállalatok számára is kifizetődő lehet, mivel: minél jobban fedi le egy brand az adott célpiacot, annál kisebb mértékű növekedésre számíthat, ugyanis azon emberek száma, akiket az adott piacon elérhet véges. A növekedés számukra rengeteg beruházást jelent. Erre nyújt nekik segítséget a Growth hacking. 


Kéz a kézben a fejlődéssel 

A Growth Hacking mindent ötvöz, ami újdonság volt az elmúlt évtizedekben: A data driven marketinget, a tech újdonságok kihasználását, a lean startup-módszert, a konveriós arány optimalizálását.

Tehát akkor a Growth hacking lenne a jövő marketingje? NEM! 

5 pontban bemutatom neked, hogy a növekedés hackelés miért NEM marketing:

1.) a növekedés hackelés a teljes funnelt veszi figyelembe (a marketingesek többnyire csak ebből kettőre koncentrálnak)

2.) A growth hacking kísérleteket végez (pl: A/B teszt), a marketingesek egy módszerre koncentrálnak.

3.) Elengedhetetlen az adatvezérelt szemlélet (ez a hagyományos marketingben nem játszik ennyire fontos szerepet) 

4.) Aktívan odafigyel a termékre (a fogyasztó szemszögéből vizsgálva)

5.) A growth hacking-ben elengedhetetlenek bizonyos szintű technikai ismeretek (pl.: programozás, automatizálás, olykor a termék előállításával kapcsolatos ismeretek)


A Growth hacking folyamata

Először is megvizsgálja a teljes funnelt: hol van az a pont, ahol a legtöbben kiesnek belőle. Ezután megvizsgálja, hogy miért pont ott esnek ki a legtöbben a funnel-ből pl.: Hotjar segítségével megvizsgálja az emberek viselkedését.

Ezután megoldási lehetőségeket kínál, pl.: növekedni fog a konverziós arány, ha az emberek kapnak ingyenes próbaverziót, vagy ha változtatunk az oldal színén, stb.

Ha megtetszett a téma, örömmel ajánlom kedvenc Growth Hacking példámat, a Spotify-t

Összegzés

A data driven marketing és Growth Hacking az a két téma, mely leginkább a szívemhez közel áll. Igazából ennek több oka is van: valós problémára nyújtanak számszerűen kimutatható megoldási lehetőségeket, azt a gyakori sztereotípiát, hogy egy marketingesnek elég, ha kellően kreatív és nagy a dumája páros lábbal bontja le.

Európában viszonylag kevesen foglalkoznak a témával, pedig egy CV-t brutálisan fel tud dobni, azaz ajtót nyit olyan munkalehetőségek felé, melyről az ember álmodik, továbbá életszerűnek találom azt a szemléletet, hogy ha a körülmények változnak, a marketingnek is változni kell, mivel nem lehet a végtelenségig erőltetni az egyszer bevált módszert.

Az adatvezérelt marketing és a növekedés hackelés kéz a kézben jár egymással és még rengeteg más mindennel. 

Egy gyors kérdés a végére: Mit gondolsz, miért neveztem ezt a két módszertant a marketing újhullám (new wave) irányának? Pont, mint a hasonló nevet viselő zenei irány, ez a hullám is merít a régebbi módszertanokból, de azokat újszerű tartalommal ruházza fel.



Olívia Lukács
Olívia Lukács
social media manager
Imádok az online marketing útvesztőiben bolyongani, új megoldásokat és trendeket kipróbálni, elmerülni a Google Analytics adatokban ... emellett pedig a Corvinus Egyetemen bővítem marketing tudásomat.