Kezdjük az alapokkal: Mi is az a mesterséges intelligencia (MI) avagy artificial intelligence (AI)?
Mesterséges intelligenciának hívjuk az olyan számítógépes rendszereket, amelyeket emberi viselkedés utánzására tanítottak meg.
Az MI öt alapvető összetevője: tanulás, érvelés, problémamegoldás, észlelés és nyelvértés. MI által kínált megoldások mindig matematikai és számítástechnikai alapúak.
Itt van pár példa mesterséges intelligenciára, amellyel naponta találkozhatunk:
- Térkép és navigáció
- Arcfelismerés
- Szövegszerkesztők vagy automatikus javítás (autocorrect)
- Keresési és ajánlási algoritmusok
- Chatbotok
- Digitális asszisztensek pl. Siri, Alexa
- Közösségi média, stb.
Sok olyan kérdés merül fel, hogy jó vagy rossz a mesterséges intelligencia.
“Az AI egy technológia. Ez önmagában se nem jó vagy rossz. Ez a döntés rajtunk múlik. Használhatjuk helyesen, vagy helytelenül. A rosszul megtervezett mesterséges intelligencia rendszerek kockázatokat jelenhetnek, különösen azok, amelyek rosszul meghatározott célokat követnek.”
– Stuart Russel
Stuart Russel érdekes módon magyarázta el az MI működését:
Nagy különbség van aközött, ha megkérünk egy embert, hogy tegyen meg nekünk valamit, és aközött, hogy ezt célul tűzzük ki egy MI-rendszernek. Amikor megkérsz egy embert, hogy hozzon neked egy csésze kávét, nem azt jelenti, hogy ez legyen az életük küldetése, semmi más ne számítson, és minden áron szerezzék meg a kávét.
Jelenleg az MI-rendszereknek rögzített céljuk van. Ami azt jelenti, hogy az algoritmusok megkövetelik, hogy mindent megadjunk a célban. Az emberek általában tudják, hogy nem tudnak mindent, így valószínűleg visszatérnek és kérdeznek.
Vagyis ha megkérünk egy embert, hogy hozzon egy csésze kávét, aki egy puccos kávézóban van, ahol a kávé 13€ akkor teljesen ésszerű, hogy felhív, hogy biztos ezt szeretnénk vagy menjen a szomszédba, ahol sokkal olcsóbban megveheti a kávét.
Nem is gondolnánk, hogy ez milyen kifinomult képesség, de az AI-rendszerek nem rendelkeznek vele, nekik ismerniük kell a teljes célt.
“AI nem tudja, hogy emberi lények egyáltalán léteznek. Az algoritmus szempontjából minden személy egyszerűen egy kattintás történet.”
– Stuart Russel
MI eszközök és problematikája
Jelenleg egyre több MI eszközökkel találkozhatunk, legfelkapottabb a Chat GPT, Lensa AI, Grammarly, Descript, Compose.ai, Runway és a lista mehet tovább. Ismerkedjünk meg párral.
Openai által megalkotott Chat GPT
Ez egy olyan bot, ami nagy mennyiségű adatot tartalmaz, és nemcsak rengeteg szókincshez és információhoz nyúlnak hozzá, hanem kontextusban is megértik a szavakat. Ez segít nekik utánozni a beszéd mintákat.
Más technológiai vállalatok, mint Google és a Meta, kifejlesztették saját nagy nyelvi modell-eszközeiket. Az Chat GPT egy forradalmi lépéssel egy olyan felhasználói felületet is létrehozott, amely lehetővé teszi a nagyközönség számára, hogy közvetlenül kísérletezzen vele.
Lensa AI
Nagyon felkapott lett a szociális hálókon, mivel az új Magic Avatars funkciójával pár euróért különféle szelfiket készíthetünk és posztolhatunk. A felhasználók rengeteg érdekes, művészi képet kapnak magukról, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével generálták. Ártalmatlannak tűnik, igaz?
A felhasználói jelentések alapján a Lensa app kifehérítette a fekete bőrt, vékonyabbá varázsolta a felhasználókat, és sok nőnek félmeztelen eredményeket generált, még akkor is, ha az összes feltöltött szelfin teljesen fel volt öltözve.
A mesterséges intelligencia eszközök jelen vannak mint a grafikai világban, úgy a marketing világban is. Ebből adódóan meg kell válaszolni pár kérdést a tulajdonjog és forrásmegjelöléssel kapcsolatban.
A ChatGPT által generált tartalmak kinek tartoznak?
Jelenleg nem védhető szerzői joggal, mivel a generált szövegből hiányzik az emberi / szerői alkotás.
Amikor a mesterséges intelligencia által generált szöveget kell alkalmazni (mondjuk a marketing anyagokban vagy cikkekben) a törvény kissé homályossá válik, mivel Chat GPT nem tartalmaz hivatkozásokat vagy utalásokat az eredeti forrásokra.
„Szellemi tulajdon szemszögéből, ha a forrásanyagot nem idézik konkrétan, nem lenne kötelező az idézetek szerepeltetése.”
– Michael Kelber, Neal Gerber & Eisenberg szellemi tulajdonnal foglalkozó csoportjának társelnöke
Nem világos, hogy ki szerezheti meg a szerzői jogokat vagy követelheti tulajdonjogát az AI által generált művekre. A kérelmező, aki egyszerűen csak egy eszközt használt a szöveg generálására, vagy az OpenAI?
“Ahhoz, hogy egy mű szerzői jogi védelmet élvezzen a műnek kreatív és eredeti szerzőjének kell lennie. Emberi alkotói hozzájárulás hiányában a mű nem jogosult szerzői jogi védelemre. Ennek eredményeként az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala nem vesz nyilvántartásba olyan művet, amelyet egy autonóm mesterséges intelligencia eszközzel hoztak létre.”
– Margaret Esquenet, szerzői jogi, reklám- és védjegy ügyvéd szerint
A mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat!?
Az MI egyik feladata, hogy automatizálja az időigényes feladatokat és munkákat. Emiatt igen, bizonyos munkákat felvált az MI, viszont ennek köszönhetően várhatóan növekedni fog a munkaerő iránti kereslet, különösen a robotika és a szoftverfejlesztés területén.
A Világgazdasági Fórum „The Future of Jobs Report 2020” c. kiadványa szerint a mesterséges intelligencia 2025-ig várhatóan 85 millió munkahelyet vált fel világszerte, viszont 97 millió új munkahelyet is teremt majd ugyanebben az évben.
Vannak munkák amiket nem válthat fel az MI, még pedig a kreatív területektől az empatikus munkákig, valamint az összetett politikai és stratégiai munkákat.
Az MI nem túl jó a következőkben:
- Komplex stratégiai tervezés
- Pontos kéz-szem koordinációt igénylő munka
- Ismeretlen és strukturálatlan terekkel való foglalkozás
- Az empátia használata
MI és digitális marketing
Kiküszöbölheti az emberi hiba kockázatát. A digitális marketing világának nagy része még mindig az emberi találékonyságától függ. Egy MI program képes lehet riportot készíteni az adott adatokból. Ahhoz azonban, hogy kapcsolatba léphessen ügyfeleivel, továbbra is szüksége van az emberre.
Az empátia, együttérzés és a történetmesélés mind olyan tulajdonságok, amelyeket a gépek (egyenlőre) nem tudnak utánozni.
Az MI marketing felhasználása
Adatelemzés: Különféle kampányokból és programokból származó nagy mennyiségű marketingadat gyűjtése és átszűrése, amelyeket egyébként manuálisan kellene rendezni.
Természetes nyelvi feldolgozás (NLP): Emberszerű nyelv létrehozása tartalom készítéshez, ügyfélszolgálati robotokhoz, stb.
Tartalomgenerálás: Rövid és hosszú tartalom írása marketing stratégiához, például videófeliratok, e-mailek tárgysorai, webmásolat, blogok stb.
Következtetés
Az MI jelen van a mindennapi életünkben, és akár a munkahelyünkön is találkozhatunk vele.
Rajtunk áll, hogy haladunk a korral és megtanuljuk használni az MI eszközöket, vagy sem. A digitális világ folyamatosan változik, és lehet csúnyán fog hangzani, de aki nem tartja a lépést, az le fog maradni és lehet más foglalkozást kell majd választania.
Az MI rendszerek igazán segíthetnek a marketingben, ill. a tartalom generálásban, viszont meg kell tanulnunk helyesen használni. Nem elég csak kigenerálni egy szöveget és posztolni. Bele kell rakni az “énünket” hogy kitűnjünk a tömegből.
Források:
- https://www.weforum.org/agenda/2022/01/artificial-intelligence-stuart-russell-radio-davos
- https://www.forbes.com/sites/joemckendrick/2022/12/21/who-ultimately-owns-content-generated-by-chatgpt-and-other-ai-platforms/?sh=36f20bb85423
- https://www.smithsonianmag.com/smart-news/is-popular-photo-app-lensas-ai-stealing-from-artists-180981281/
- https://builtin.com/artificial-intelligence/ai-replacing-jobs-creating-jobs
Hozzászólások